Ma egy igazi szakértővel volt dolgom. Elmentem a közeli virág árushoz virágot venni Anyák napjára. Kinéztem egy szép kis cserepes növényt. Nem tudtam mi a neve, így gondoltam, hogy megkérdezem az eladó nénit. Meg azt is, hogy hogyan kell gondozni, hogy egy hónapnál tovább éljen szerencsétlen.
Erre csak annyit mondott a néni, hogy hát ott van a papírján minden, és mutatott egy fecnire, amit addig észre sem vettem. De nem állt meg itt, hanem folytatta felém fordítva a leírást, ami tulajdonképpen csak néhány piktogramból állt. Közölte, hogy lehetőleg ne egye meg gyerek vagy állat a virágot, és bökdöste a papírt az áthúzott kés villa jelölésnél, szigorúan tekintve rám, mintha partedlivel a nyakamban álltam volna előtte.
Hú, hát ez ám a teljeskörű tájékoztatás! Mintha a vasárnapi ebédhez mentem volna bevásárolni… Egy igazi szakmabelivel találkoztam. Nem csak a virág nevét nem tudta, de még olyan pontos útmutatót is kaptam tőle a gondozáshoz, hogy ezzel szegény Miliiana esélyei nem túl rózsásak, hogy úgy mondjam. Mert hogy egyébként így hívják.
Tanulság: Ide se megyek többet vásárolni.
Kommentek